deb.

Akartam írni valamit az unalmas középszerűségről, hogy járt utat járatlanért, mivel mikor még tíz centis hó van, és az egyik kitapossa a járdának vélt sávot, a többi megy utána, hiába ér már az olvadék, majd a sár bokáig. Akkor sem kockáztatják meg.

..de aztán úgy eltévedtem a külvárosban egy kedves ismerős "sietned kell? tudok egy rövidebb utat." - kezdetű szösszenete nyomán, hogy inkább befogom a pofámat, és maradok a csürhe mögött.