Akartam írni valamit az unalmas középszerűségről, hogy járt utat járatlanért, mivel mikor még tíz centis hó van, és az egyik kitapossa a járdának vélt sávot, a többi megy utána, hiába ér már az olvadék, majd a sár bokáig. Akkor sem kockáztatják meg.
..de aztán úgy eltévedtem a külvárosban egy kedves ismerős "sietned kell? tudok egy rövidebb utat." - kezdetű szösszenete nyomán, hogy inkább befogom a pofámat, és maradok a csürhe mögött.
Esetleg netalán tán nem lehetne, hogy rám borítasz egy fát? Megígérem, hogy Te választhatod ki, hogy tölgy vagy platán legyen!
..de nem válogatok, nekem az is megfelel, ha véletlen leejtesz egy orgonát, vagy beszakad alattam a járda, vagy cigányútra megy a kókuszkifli, vagy beleteszed a hajszárítót a lábvizembe, vagy gyutacsnak használod a hajam, vagy eladod a szerveim, vagy rám ülsz, vagy megeszel, vagyvagyvagy..
Légyszi, ne szívózzunk már egymással. Nekem ehhez se erőm, se időm, se kedvem.
A'la carte ez a javából kérem szépen, mindenki a szája íze szerint válogathat. Gőzöm sincs, hogy sikerült, de a sülő mákos brownie, az olvasztott csoki-vaj, a tönkrement babgulyás és a mosogatószer illata összevegyülvén a sajtos-olajbogyós-kukoricás-netalánméggombásis pizzáéra emlékeztet.
Király vagyok.
Mentem a Intersparba Dzsemfixért, persze nem volt, mert az evidens, hogy én vagyok az egyetlen, aki februárban lekvárt főzne. De nem is erről akartam mesélni.
Épp a zöldségeknél lebzseltem, amikor megpillantottam főhősünket. Kopasz, széles hátú, valószínűleg kigyúrt tesztoszterontündér sál nélkül (mert kemény!) állt szemében teljes tanácstalansággal az egyik pult előtt, óriás kezében egy saláta és egy káposzta, úgy beszélt hozzájuk, mint Hamlet a koponyájához. Kínai kel kellett, hát odaléptem mellé. Akkor vettem észre, hogy headset lóg a fülén.
"Te Laci, segíts má'... A muter töltött káposztát csinál ebédre, és leküldött a boltba, de fingom sincs, melyik az.. Ha egyszer ott lakom perpillanat. Ne röhögj már, te marha, inkább segíts! Hogyhogy a zöld? Csak zöld van, baszod! (káposztából van lila is - a szerk. megj.) A faszomat van ráírva! Te se tudod, idióta!" És kinyomta. Egyre sűrűbben pillogatott az árufeltöltők felé, de úgy sejtem, előbb rohant volna végig a főutcán egy szál faszban, minthogy segítséget kérjen.
..hát megkocogtattam a megfelelőt egy felvillanó, de azért nagyjából elfojtott vigyor kíséretében.
